Bármilyen munkát végeztem, valahol mindig ott volt a háttérben a művészet, az esztétikum, a vizualitás igénye, amely összetartja és koordinálja jelenlegi tevékenységeimet is. Első számottevő rajzom, mely megőrződött két éves koromból: egy felismerhető gőzmozdony, minden füstjével és kallantyújával együtt. Ma is imádom a kallantyúkat, ez a másik szerelmem, a technika, a gépek. Persze ez a rajz felnőtt szemmel kezdetleges, esetlenül absztrakt, ám előrevetíti a művészetek és tudományok iránti olthatatlan érdeklődésemet. A képzőművészetben komoly grafikai elismertséget kezdtem fölépíteni, a hetvenes években gyakran szerepeltek aprólékos, pontozásos tusrajzaim a napi és hetilapokban, legfontosabbnak az Élet és Irodalom c. lapot említeném. Néhányan talán még emlékeznek a nevemre. Budapesten 1986. óta élek, önálló szellemi-művészeti alkotóként próbálok érvényesülni. Nem volt könnyű megtalálni a mostani utamat, sokszor kellett legyőzni saját magamat, a mesterségbeli tudást nem adják könnyen, folyamatosan kell érte küzdeni. Festészettel intenzívebben 2000-óta foglalkozom.
festőművész
http://tarpataki.mlap.hu/
Édentől keletre. Lázadás Budapesten Rubi & Lóze
Rubi & Lóze - Édentől keletre. Lázadás Budapesten
című kiállításának a megnyitója
2020. január 15., szerda, 18 óra
A kiállítást megnyitja: Legát Tibor újságíró
A kiállítás ingyenesen megtekinthető:
2020. január 16. - 2020. február 23.
mindennap 11 és 19 óra között.
Ünnepnapokon zárva.
Capa Központ - 8F Galéria
Kurátorok: Csizek Gabriella, Sándor Dávid
Centrális Galéria
2012. szeptember 19. - november 4.
Megnyitó: 2012. szeptember 18. 17:00
Megnyitják: Klaniczay Gábor, Szirtes András
A kiállítás anyaga Rodolf Hervé videófelvételeibol és fotóiból áll, amelyeken a muvész az 1990 és 1994 közötti budapesti underground kultúrát és a társadalmi változásokat örökítette meg. Hervé 1989-ben Párizsból Budapestre költözött, és a rendszerváltás utáni pezsgő művészeti élet egyik központi figurájává vált.
A kulthelyeken, kiállításokon és performanszokon készült felvételek az átmenet korának szubjektív látleletét adják. Feltűnnek a budapesti szubkultúra jellegzetes figurái: Király Tamás, Bárdos Deák Ágnes, Szirtes András, Barcs Miklós, Bende Zsuzsa. Ugyanakkor az új társadalmi és gazdasági rend ellentmondásos jelenségei sem kerülik el a figyelmét.
